Mit - miért?
A felnőttekéhez képest a csecsemőknél és kisgyerekeknél már viszonylag alacsony koncentrációjú nyál, széklet és vegyszerek hatására is irritáció alakulhat ki. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a zsíros anyagok a csecsemő bőrébe fokozott mértékben képesek behatolni. A csecsemő bőre vékonyabb és a hámsejtek egymáshoz kapcsolódása lazább, ezért az irritáló anyagok könnyebben átjuthatnak a bőrön.
A csecsemők testfelülete-testsúly aránya is magas, ami a helyileg alkalmazott anyagok nagyobb méretű felszívódásához, ezáltal nagyobb fokú toxicitáshoz vezet. Az eleve érzékenyebb bababőrt így könnyen irritálhatja egyes szereknek az alkalmazhatósági határértéket meghaladó koncentrációjú alkalmazása, a háttérben húzódó okok sokszor multifaktorálisak, feltárásuk minden esetben egyedi, kihívást jelentő feladat.
Az allergiás megbetegedések növekvő problémát jelentenek, mind a fejlődő, mind az iparilag fejlett világban. Sok fejlett országban a lakosság közel harmadánál alakul ki valamilyen allergiás betegség. Az újszülöttek bőre puha, bársonyos és sima. Néhány jelentéktelenebb dermatológiai állapot jelentkezhet születéskor vagy röviddel azután, mint pl. a csecsemőkori pattanás (az anyai androgének hatásaként), vagy enyhe hámlás (ahogy a magzatmáz felszívódik), de ezek általában átmenetiek, ritkán válnak orvosi jelentőségűvé. A bőr már az élet legelső óráitól kitűnően képes a legtöbb funkciójának betöltésére. Általánosságban elmondható, hogy az egészséges bőr mindaddig egészséges is marad, amíg sértetlen. A felsértett bőr azonban hajlamossá válik egy sor olyan fertőzésre, amelyeknek egyébként alig van hatásuk a sértetlen bőrre. A bőrápolásnak (tisztításnak, hidratálásnak és napvédelemnek) ezért az élet első éveiben az a célja, hogy minimalizálja az irritációt a bőr fizikai és kémiai jellemzőinek megtartásával, és fenntartsa az epidermális (a bőr felszínes hámrésze) védőgát sértetlenségét.
A bőr hidratálása rendkívül fontos feladat. Újszülötteknél az érzékenyebb, nem kellőképp hidratált bőrterületek kiszáradhatnak, a bőr kirepedezhet és az epidermális védőgát sérülhet. A víz visszapótlásával helyreállítható a szaruréteg víztartalma, s így a tünetmentes fiziológiás egyensúlyi állapot, ennek azonban feltétele a visszapótolt víz párolgási ütemének jelentős lassítása. Olajokkal és krémekkel 8-12 órán át lehet hatásosan gátolni, lassítani a pórusok eltömítése nélkül a párolgásos vízvesztést. A hidratálás lényege a bőr optimális víztartalmának biztosítása megfelelő mennyiségű nedvesség bevitelével és a felhámban tartásával a bőr fiziológiás működése és a védelmi vonalának fenntartása végett.
Forrás: