Tartósítószerek

2012. October 31., 22:10

A tartósítószerek károsságának vagy a hasznosságának a megítélése az egyik legnehezebb feladat. Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, mivel a szintetikumok nem élő anyagok, tehát nem tudnak penészesedni, avasodni, erjedni, rothadni, penészedni – azaz romlani. A szintetikus alkotók viszont nem tesznek jót a bőrnek! Sokszor olvashatjuk bizonyos kozmetikai termékeken bizalomgerjesztő reklámfogásként, hogy tartósítószer mentesek. Ez így is van, csak éppen az a baj, hogy nincs is bennük semmilyen jótékony növényi hatóanyag, ami meg tudna romlani, és sok esetben hiába tartósítószer mentes a termék, a bennük lévő szintetikumok többet ártanak a bőrnek, mintha enyhén tartósított növényi hatóanyagot tartalmaznának.

A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumok sajnos romlanak, mivel az élő anyag folyamatosan reakcióképes: bomlik, oxidálódik, erjed. Tehát tartósításra szorulnak, ha azt akarjuk, hogy egy-két hétnél tovább elálljanak. Az őstermészet kiváló természetes"tartósítószereket" talált fel, de ezek használata drága és macerás a hagyományos kozmetikai termékeket gyártó cégeknek. Ezeket a drágább módszereket csak az igényesebb natúr, bio és Demeter minőségű kozmetikumokat előállító gyártók alkalmazzák. Ebbe a csoportba tartozik a természetes C-vitamin, az E-vitamin, a tejsav, és a természetes antioxidáns növényi kivonatok nagy része. Ennek ellenére a hatóságok elvárják, hogy egy kozmetikai termék nagy biztonsággal minimum 24 hónapig eltartható legyen a felbontás után is, ezért a legkörültekintőbb gyártók is kénytelenek szintetikus tartósítószer(eke)t alkalmazni, ügyelve arra, hogy ezek az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak is megfeleljenek.

A tartósítószerek közt érdemes megemlíteni a baktérium-, gomba- és vírusölő vegyületeket is. A két legveszélyesebb:

Triclosan (2,4,4'triklór-2'-hidroxidifenil-éter), amelyet már 2005-ben betiltottak, mint tartósítószert. Ennek ellenére nedvesítő-lágyító címszóval még mindig találkozhatunk vele a kozmetikai termékekben tartósítóként, fertőtlenítőként és baktérium ölőként. Előszeretettel alkalmazzák dezodorokban és fogkrémekben is. Rákkeltő dioxint, anilint és furánt tartalmazhat, mérgező és allergén. Már a Greenpeace is fellépett a teljes körű kivonása érdekében.

Methylparaben, butylparaben, ethylparaben, isobutylparaben, propylparaben: Gombaölő (penészedésgátló) tartósítók, magas víz, illetve fehérje tartalmú készítményekben használják: bőrirritációt, kontakt dermatitist és kontakt bőrallergiát okozhatnak. A parabének ösztrogén utánzatok: a butylparaben és isobutylparaben hatása a legerősebb, ezt követi a propylparaben, ethylparaben és methylparaben. A túl nagy mennyiségű ösztrogén mellrák, petefészekrák, méhrák és hererák okozója, és hatása van az embrió fejlődésre is. Nemrégiben a tudományos kutatók mellrák vizsgálatot végeztek, és minden egyes mintában találtak felhalmozódott parabéneket.

Szinte mindegyik szintetikus tartósítószer valamilyen formában káros, ezek kivételével:

Benzoic Acid
Sorbic Acid
Phenoxyethanol
Ascorbic acid
Tochopheryl Acetate
Apple Acid
Ascorbyl Palmitate
Benzyl Salicylate
Benzy Alcohol
És a természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

Forrás: http://antalvali.com/files/pdf/18-legkockazatosabb-vegyuletcsoport.pdf?getpdf=1