Szintetikus antioxidánsok

2012. November 1., 16:11

Vajon ki gondolná, hogy egy magzatvédő vitaminban többek között rákot- és örökítő sejtek károsodását okozó anyagot is fellelhetünk? Vagy éppenséggel egy nagyon "divatos" babapopsi krémben? Elég egy szívhez szóló kép, hangzatos ismertető, s gondolkodás nélkül repül a kosárba a termék, anélkül, hogy a vásárló elolvasná az összetételét. Azonban egy kis céltudatos utánajárással nagyon sok információra tehetünk szert, így elkerülhetjük a termékünk későbbi esetleges nem kívánatos következményeit! Nem győzöm hangsúlyozni, hogy soha nem a márka számít, hanem az összetétel!!! Nem az a célom, hogy bárkit is lebeszéljek/rábeszéljek valamiről/valamire - éppen ezért nem is említek márkanevet -, hanem az, hogy ne higgyünk el mindent amit mondanak, reklámoznak, járjunk utána, hogy valóban úgy van-e, ahogy állítják! Aki nem hiszi, járjon utána annak is amit én mondok...:o) Íme:

Butilhidroxytoluol = BHT (E321) és Butylhydroxyanisol = BHA (E320)

Szintetikus anyagok. Antioxidánsként használják őket a kozmetikumokban. Mind a kettő gyulladással járó allergiát idézhet elő, állatkísérletek szerint az immunrendszert is megváltoztatják, rákot és az örökítő sejtek károsodását okozhatják, elősegíthetik az autoimmun betegségek kialakulását, sőt egyesek magzatkárosító hatásról is írnak: „Patkánykísérletek esetén a patkányok minden esetben torzszülötteket hoztak a világra.”(dr. Rózsa Sándor)

Anioxidáns, és zsíroldékony tulajdonsága miatt elsősorban élelmiszerekben és kozmetikumokban tartósítószerként alkalmazzák, ugyanakkor felhasználják még gyógyszerekben, üzemanyagokban, gumigyártás során, petróleum-származékokban, és különböző tartósító/balzsamozó szerekben. A butil-hidroxi-toluolt tartósítószerként 1954 óta használják, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. Bár önmagában megköti a szabadgyököket, nagy mennyiségű C-vitaminnal együtt fogyasztva szabadgyökök keletkezhetnek, melyek roncsolják a szöveteket. A BHT és a BHA kettős természete miatt egyes rákfajták kialakulását gátolják, míg más rákfajták kialakulását elősegítik. Számos országban betiltották: Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália, stb.

A BHT és a BHA minden kozmetikumban és a következő élelmiszerekben engedélyezett:

• Sütemény-keverékek (max. 200 mg/kg)

• Gabonaalapú snack-ek(max. 200 mg/kg)

(Az élelmiszeripar - tudvalevő káros hatása miatt már csak korlátozottan alkalmazza mindkettőt.)

Ezeken kívül használják még öregedésgátló készítményekben a természetes antioxidánsok helyett, vagy egyéb kozmetikumokban tartósítószer gyanánt. Ezt a két vegyületet még prémium kategóriás és biotermékekben is alkalmazzák!

Döntse el mindenki maga, hogy vajon tényleg akkor "szeretünk okosan", ha vegyszerezett összetételű kozmetikumokat kenünk babánkra, s magunkra?!

Forrás: http://antalvali.com/files/pdf/18-legkockazatosabb-vegyuletcsoport.pdf?getpdf=1