BPA (biszfenol A)

Dr. Hajszán Tibor közleménye bővebben:

"Először is mit csinál a BPA? Rengeteg vizsgálati adat van a BPA-ról, és igazából ez gerjeszti a vitát és ellentmondást. Az adatok többsége ugyanis arra utal, hogy a BPA veszélytelen standard toxicológiai tesztekben: nem mérgező, nem rákkeltő és nem okoz komoly fejlődési rendellenességeket. Mivel a BPA a nemi hormonokra (androgén és ösztrogén) hasonlító vegyület, ezért a reproduktív szervekre gyakorolt hatását is vizsgálják - úgy tűnik ezekre is veszélytelen. Akkor mi ez a nagy felhajtás?

Tisztelt professzorom, Neil J. MacLusky említette nekem néhány évvel ezelőtt, hogy mivel az agyunk minden más szervnél érzékenyebb a nemi hormonokra, ezért a BPA befolyással lehet az agy szerkezetére és működésére. A nemi hormonok egyik borzasztó fontos hatása, hogy az idegsejtek közötti kapcsolatok (ezeket szinapszisoknak hívjuk mi tudóskodók) mennyiségét szabályozza. Négy éve fogtam először a kezembe az első BPA-val kezelt patkányokból származó elektronmikroszkópos metszeteket, és igazán meg sem lepődtünk amikor az analízis a szinapszisok több mint felének eltűnését mutatta! Mi ennek a jelentősége? Ilyen mértékű szinapszis döglést találtak többek között elbutulással járó betegségekben, mint amilyen az Alzheimer-kór, és saját kutatásaim bizonyították a szinapszis pusztulást depresszióban és skizofréniában. Hogy egyszerűen fogalmazzak, a szinapszisok felének eltűnése olyan, mintha a fele agyunk elpusztulna! Nemrég megjelent közleményünkben írjuk le, hogy ezeket a csúnya elváltozásokat majmokban is látni lehet BPA adása után. Ez az első teszt, ami főemlősben, az emberre leginkább hasonlító élőlényben is bizonyította a BPA káros idegrendszeri hatását. Ami a legfélelmetesebb, hogy a BPA-val kezelt majmainkban 1-2 ng/ml BPA vérszintet mértünk (ez még friss, nem teljesen kontrollált adat). Ez az 1- 2 ng/ml BPA vérszint mérhető az emberek nagy többségében! Tehát nem az a lényeg, hogy melyik műanyag vacakból mennyi BPA oldódik ki és mitől, hanem az, hogy 1-2 ng/ml BPA állandóan ott van a vérünkben és ez káros az agyunkra - vagy legalábbis a majmok agyára.

Kire veszélyes a BPA?

 Leginkább a csecsemőkre és 14 év alatti gyerekekre. Gyerekekben tipikusan 10- szer (!!!) magasabb a BPA vérszintje (10-15 ng/ml), mint felnőttekben. Ennek oka elsősorban nem az, hogy műanyagokkal tömjük gyerekeinket, hanem az, hogy a fiatal szervezetből még hiányzik az a mechanizmus ami a felnőttekben már működik, és a BPA-t képes gyorsan kipucolni a testünkből. Ráadásul a nemi hormonok (ösztrogén és androgén) az agy fejlődésében kritikus szerepet játszanak, amivel ha a BPA összeveszik, akkor az agy fejlődésében visszafordíthatatlan károsodás keletkezik. Ezért amíg az agy fejlődik (tipikusan 14 éves korig), addig a BPA-t messze el kellene kerülni.

Honnan jön a BPA? BPA-t használnak polikarbonátok és bizonyos PVC-k előállításához, amik a 3-as és 7-es plasztik csoportba tartoznak. Ha ezt látjuk a műanyag edényünk alján, akkor keressünk másikat. BPA-t használnak a konzervdobozok bevonatában, hogy a nehézfémek ne kerüljenek bele a kajába - jó vicc: nehézfém helyett ehetjük a BPA-t. Sok orvosi eszközben is van BPA: fogászati anyagokban katéterekben, kanülökben. Ami fölött viszont majd mindenki figyelme elsiklik, hogy az évek során számottevő BPA szennyezés került a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, ahonnan mindennapi ivóvizünket nyerik. Magyarul, már a csapból is BPA folyik, és víz nélkül nehéz meglennünk.”

A biszfenol-A olyan vegyület, amely a természetben nem létezik, ráadásul csak egy az ember előállította, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül. A többször használatos műanyag palackok, az élelmiszerkonzervek belső fala (bevonata), a vízvezetékcsövek, a fogtömések tartalmazzák - sok egyéb használati cikk mellett. BPA-t a 3 és a 7 jelzésű műanyagok tartalmaznak. Egyedül a 2 jelzésű műanyag nem tartalmaz sem BPA-t, sem ftalátot.

Forrás: http://antalvali.com/files/pdf/18-legkockazatosabb-vegyuletcsoport.pdf?getpdf=1